Térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni


Látták: Átírás 1 A symptomaticus mediopatellaris plica szövettani, immunhisztokémiai és klinikai jellemz k Ph. A normális körülmények között a térdízületben megtalálható synovialis red - plica - mely rendszerint asymptomaticus, bizonyos körülmények hatására symptomaticussá válhat. Az ortopéd irodalom ezzel a feln tt életben is megtalálható synovialis septummal viszonylag keveset foglalkozik. Arra, hogy a térdfájdalom okaként a csont, a hyalinporc, a meniscusok, a szalagstruktúrák károsodása mellett a plica is szerepelhet, Pipkin mutatott rá el ször.

Uploaded by

A mindennapos ortopédiai, traumatológiai munka során számos esetben észlelhet sokrétü térdizületi panaszok, az elüls térdfájdalom, a térdízület mozgása során hallható és tapintható kattanás, crepitatio, az izületi block, instabilitásérzés, az izület nyomásérzékenysége és duzzanata, gyakran nehézzé teszik a helyes diagnózis felállítását, a korrekt kezelést.

A térdizületben található plicák - suprapatellaris, infrapatellaris, mediopatellaris és lateralis - normál körülmények között nem okoz panaszokat. A plica infrapatellaris és lateralis plica kóros körülmények között sem, a suprapatellaris ritkán oka lehet a térdfájdalomnak. A plica okozta térdfájdalom hátterében azonban szinte mindig a mediopatellaris plica áll. Dolgozatom és kutatásom céljául éppen azért választottam ezt a jelentéktelennek t n synovialis red elváltozást, mert éppen jelentéktelenségében rejlik annak a nehézsége, hogy a betegnek fájdalmat okozó kóros elváltozást felismerjük és a beteget attól megszabadítsuk.

Milyen tényez k játszanak szerepet a normálisan is meglév anatómiai képlet, a mediopatellaris plica fájdalmassá válásában? Milyen szövettani és immunhisztokémiai különbség van a normális és a kóros, fájdalmat okozó mediopatellaris plica között.

Befolyásolják-e a kezelési eredményt a térdízület egyéb patológiás elváltozásai, és ha igen, hogyan?

Térdizületi megnagyobbodott belhártya (plica) kettőzet

Mik a m téti kezelés indikációi és milyen beavatkozás szükséges a m tét során? A 21 beteg, 11 férfi és 10 n átlagéletkora 27,52 év SD: 7,7 volt. Kontroll céljából 11 olyan betegb l reszekáltunk plicat, - 9 férfi 2 n, átlagéletkoruk 27,72 év SD: 6,18 - akik nem a plica okozta panaszok, hanem egyéb térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni miatt pl.

ACL szakadás, meniscus szakadás, chondropathia kerültek m tétre. A symptomaticus csoportban 12 jobb és 9 bal térdb l származott az anyag, míg az asymptomaticus csoportban 7 jobb és 4 bal oldali térdb l vettünk mintát.

A symptomaticus plica diagnózisát akkor mondtuk ki, ha az, az arthroscopos vizsgálat során megvastagodottnak bizonyult, a tapintó horog alatt rugalmasságát elvesztve húrszer en megfeszült, és a medialis femurcondyluson vagy a patella medialis artritisz csukló kezelés olyan kifejezett benyomatot illetve porcfelpuhulást észleltünk, ami a plicanak a térd flexiója és extensioja során történ mozgására volt visszavezethet.

Az arthroscopos m tétet hanyattfekv helyzetben, vértelenít mandzsetta használata mellett intratrachealis narkózisban vagy spinalis érzéstelenítésben végeztük. A plicát suprapatellaris portálból mélységében teljesen, hosszában részlegesen reszekáltuk.

A plica reszekált részét szövettani térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni küldtük.

A kontroll mintavétel a fentiekkel megegyez módon történt. Szövettani vizsgálat A szövetmintákat megfelezve az egyik rész rutin szövettani vizsgálatra került, szokásos módon, HE és van Gieson festést végeztünk. Valamennyi metszetet polarizációs mikroszkóppal is megvizsgáltuk.

Sportorvostani alapismeretek

A minták a térdízület fájdalommal rosszul hajlítva részén immunhisztokémiai vizsgálat történt. Egy órás szobah mérsékleten történ inkubálás után a metszeteket 3x5 percig szobah mérsékleten mostuk foszfátpufferben PBS, ph 7,4. Köt savóként kecskében termelt biotinnal jelölt anti egér kenőcs gyógyító ízületek használtunk, majd a reakciót peroxidaseval jelölt avidin-biotin ABC módszerrel hívtuk el45 perc szobah.

A fenti antigének kimutatásához peroxidase substrat KIT-et alkalmaztunk Vector. A háttérfestés methyl-zölddel történt. A neurális elemeket valamennyi betegb l származó anyagon 10 látótérben mikrométer segítségével meghatározott területben számoltuk meg X nagyítás alatt. A vizsgált terület összesen valamennyi mintában 7,77 mm 2 volt.

izületi krémek

Az azonos lefutású egymáshoz közel elhelyezked hosszanti lefutású idegelemeket egy idegnyúlványnak számoltuk Klinikai vizsgálat A m tétre került betegek térdének fájdalmasságát ig terjed skálán rangsoroltuk. Az izületekben fennálló arthrosis súlyosságát, 3 irányú röntgen felvételen, Kellgren szerint osztályoztuk.

Regisztráltuk a betegek életkorát, a panaszos térdek oldaliságát, a panaszok kezdete és a m tét között eltelt id t a betegek nemét és, hogy szerepelt-e trauma az anamnézisben hónap múlva végeztük a betegek kontroll vizsgálatát. A m téti eredményt, a térd fájdalmasságát a betegek subjectiv értékelései alapján ig terjed skálán rangsoroltuk, ahol 0 a 5 6 fájdalmatlanságot, az 5 a m tét el tti fájdalmat jelölte.

Mindemellett kiváló, jó, változatlan illetve rossz kategóriába sorolták a betegek a m téti eredményt Statisztikai analízis Student t próbával hasonlítottuk össze a symptomaticus és az asymptomaticus csoportba tartozó betegekb l nyert mintákban található neurális elemek számát synaptophysin és neurofilamnet savókkal történ reakciókat követ en.

Student féle t próbával a két csoport statisztikailag összevethet volt.

Sportorvostani alapismeretek

Variancia analízissel vizsgáltuk, hogy van-e összefüggés az egyes betegek vonatkozásában a plicaban található neurofilamentek száma, az életkor, a trauma, a m téti eredményesség, a mütét el tti illetve utáni szubjektív ítélet, a testsúly, a panaszok és a m tét között eltelt id, valamint az arthrosis mértéke között.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a tekintett célváltozók értékére milyen változók faktorok illetve változók csoportjai faktorok interakciói vannak jelent s hatással. A vizsgálatokat 0. Az elemzés során a tekintetbe vett célváltozók a neurofilament szám NFa m tét el tti, ill. Ott, ahol a tekintett faktornak túl sok különböz értéke van, a sok különböz érték nagyon sok kicsi elemszámú csoportra bontja a célváltozó értékeit.

Ezért a faktornál vágáspontok segítségével néhány intervallumot definiáltunk, s egy új változóban rögzítettük azt, hogy a betegnél a tekintett faktor értéke melyik intervallumba esett. Ezt az új változót használtuk ezután faktorként.

térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni kezelik a térd posztraumás artrózisát

A vágáspontok meghatározására szabály nincs, alkalmazhatunk el zetes információkat, vagy a faktorértékek vizsgálata után dönthetünk róluk. A fentebb említett faktoroknál a neurofilament NF esetében a es értéket, a kor esetében a 38 évet, a panasz és m tét között eltelt id esetében a 12 és 24 hónapot választottuk 6 7 vágáspontnak.

Sportorvostani alapismeretek

Így az új változóknak két-két, ill. Ez azt jelenti, hogy a neurofilament esetében a kicsi, 10 alatti értéket 1-el, a nagy, 10 feletti neurofilament értékeket 2-vel jelöltük. A kor esetében a fiatal, 38 alatti életkort jelöltük 1-el, az id sebb, 38 feletti kort pedig 2-vel. A panasz és m tét között eltelt id esetében az 1-es az 1 éven belüli, a 2-es az 1 és 2 év közötti, a 3-as a 2 éven túli id nek felelt meg.

hogyan lehet enyhíteni a térdízületek gyulladását

Mindemellett összehasonlítottuk a plicak neurofilament számainak számát és a m tét el tti valamint a térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni tét utáni szubjektív ítélet mértékét a trauma függvényében is.

A hyperplasias hám alatti capillárisokban szegény terület dús heges hyalinos kollagénrost nyalábokat tartalmazott, ahol polarizációs mikroszkóppal vizsgálva a rostok szabályos elrendez dése nagyobb részben elt nt, disorganizált, szabálytalan orientációjú kollagén rostnyalábok alakultak ki.

A krónikus gyulladásos sejtes besz r dés a kontroll anyagokhoz viszonyítva nem volt jelent s. Polarizációs mikroszkóppal vizsgálva a rostok szabályos kett s törést mutattak. A fennmaradó két esetben szabálytalan elrendez dés kollagén rostnyalábokat figyeltünk meg. A metszetek azon kisebb részeiben, ahol a felszíni hámhoz közel capillaris szaporulat is mutatkozott, a kollagén rostok szabályos hullámos elrendez dése megsz nt, és a kollagén nyalábok felrostozódtak.

A krónikus lobos besz r dés elenyész volt, leginkább a felszínhez közel es területekben volt megfigyelhet pericapillaris túlsúllyal. A plicak állományában több helyen kevés zsírszövetet is láttunk, mely szabályos megjelenés volt.

Sportorvostani alapismeretek

Immunhisztokémiai módszerekkel synaptophysin pozitivitást nem találtunk sem a symptomaticus sem az asymptomaticus csoportban. Neurofilament pozitivitást mindkét vizsgálati csoportban észleltünk a kollagén rostok között. F leg perivascularisan elhelyezked, hosszúkás, nyúlványos, elágazódó perifériás idegelemeket figyeltünk meg. A symptomaticus csoportban a metszetenként 7,77 mm 2 összes vizsgálati területben átlagosan 6,9 SD: 2,9 idegi átmetszetet láttunk, míg a kontroll csoportban átlagosan 3 idegi átmetszetet észleltünk SD: 1,2 ugyanilyen nagyságú területben.

P 0,05 szinten szignifikánsan több volt az idegelem a symptomaticus csoportban. Térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni eredmények A symptomaticus plica miatt operált betegek utánvizsgálati átlagideje 14,2 hó volt.

A vizsgálaton 18 beteg jelent meg. Az életkor a nem és a panaszos térdek oldaliságát tekintve nem volt szignifikáns különbség a symptomaticus és az asymptomaticus csoportok között.

A fájdalmat terjed skálán rangsorolva a m tét el tti átlagérték 3,8 SD: 0,3 volt, míg az utánvizsgálatkor ez az érték 1,6 SD: 0,6 re csökkent, a különbség szignifikáns p 0, Kiválónak értékelte 7 beteg a m tétet 38,8jónak szintén 7 38,8míg változatlannak 4 beteg 22,4. A symptomaticus csoport betegeinél 4 alkalommal tálaltunk radier szakadást a medialis meniscuson, míg a kontroll csoport tagjainál 6 betegnél volt longitudinális illetve kosárfülszakadás és 2 betegnél ACL illetve 1 esetben PCL szakadást észleltünk Statisztikai analízis Variancia analízissel vizsgálva a neurofilament szám értékét szignifikánsan meghatározó faktort nem sikerült kimutatni.

Viszont szignifikáns illetve közel szignifikáns faktorokat találtunk a m tét utáni állapot szubjektív megítéléshez, mint változóhoz.

44. Ízületi porcok újraépítésének a leggyorsabb módja

Ezek az alábbiak: - a panasz és a m tét között eltelt id I. MEGBESZÉLÉS A fájdalom kiváltásában a mechanikus tényez k szerepe önmagukban azért nem fogadhatók el, mert nemcsak a rugalmatlan, vastag, a femurcondylusra feszül plicak, hanem vékony, rugalmas megjelenés ek is lehetnek a fájdalom okai. Az ízfelszinek közé való impingement jelenség egészen ritka.

Mindemellett, azok a plicak is lehetnek symptomaticusak, melyek nem is kerülnek közvetlen érintkezésben a femur condylussal. A chondromalacia sem lehet dönt tényez a fájdalmasság szempontjából, mert csak az esetek kis részében áll fönn, és a kialakulásáért a plicaval együtt gyakran fönnálló latrealizált patella maltracking is felel ssé tehet, valamint a meniscus szakadás kísér je is lehet. Mindkét vizsgálati csoportban a porclágyulás mértéke dönt többségégében az Outerbridge I-II.

Ilyen mérték porcfelpuhulást a konzervatív kezelésre nem javuló, chondromalacia miatt arthroscopos m tétre kerül betegeknél látunk, akiknek diffúz, az egész térde kiterjed panaszuk, fájdalmuk van. Joggal merül fel tehát az, hogy a symptomaticus plica fájdalmasságának lehetséges okát magában a plica állományában kialakult kóros szöveti elváltozásokban keressük.

A symptomaticus plica hyperplasias synovialis hártya burjánzása combcsontmedencei trauma a stromában észlelt minimális gyulladás önmagában nem magyarázza a fájdalmasságot.

M téteink során az térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni egyéb részeinek synovialis hártyája makroszkóposan nem mutatta a gyulladás jeleit, azt a plicakon sem észleltük.

Ez mind a symptomaticus boka sérülése az asymptomaticus csoportra is igaz. A két vizsgált csoport közötti dönt különbség a plica állományában található idegvégz dések számbeli különbségében van. A két csoport közötti szignifikáns számbeli különbség magyarázhatja a fájdalom meglétét, ezáltal a plica symptomaticussá válását.

Variancia analízissel olyan faktort kerestünk, ami a m téti eredményességet, a szubjektív értékítéletet, nevezetesen a fájdalom csökkenését is magyarázza a neurofilament számok mellett. Ilyen tényez nek a traumát találtuk. Azon betegeknél, ahol trauma szerepelt az anamnézisben a szubjektív értékítélet kedvez bb - 0,8 szemben az 1,9-el.

  1. Sportorvostani alapismeretek
  2. A térdízület Mediaoptellar-hajtása - Nyáktömlőgyulladás July
  3. Sportorvostani alapismeretek
  4. A tünetek súlyosbodása mozgás közben következik be: lépcsőzéskor, hosszabb ideig tartó, guggoló, guggoló.
  5. Sportorvostani alapismeretek
  6. A könyökízület traumatikus bursitisének kezelése

Különös képen igaz ez azon esetekben, amikor a neurofilament szám jelent sen megemelkedett. Ha csak a magas neurofilament átlaggal bíró traumás anamnézis eket térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni össze a traumát nem szenvedettekkel, a posztoperatív fájdalomcsökkenés a két csoport között jelent s 3,0 illetve 12 13 1,8.

De tovább vizsgálva a m téti eredményességet, önmagában a traumát szenvedett csoportban, a betegek ott értékelték legkedvez bben a m tétet, ahol a neurofilament szám meghaladta a t, vagyis magas volt. A panaszok kezdete, esetleges sérülés és a m tét között térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni id szempontjából a legnagyobb m tét utáni fájdalomcsökkenésr l azok a betegek számoltak be, akik 1 éven belül m térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni kerültek.

Mindezek alapján megfigyelésünk szerint a trauma a neurofilamentek számának fokozódásában szerepet játszik, így a m tét során a nagyobb filamentet térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni plicak átmetszése nagyobb fájdalomcsökkenéssel is jár. Az optimális id pont a m tét elvégzéséhez az egy éven belülinek t nik, hisz ez után a hegesedés a plica stromájaban oly mérték, hogy önmagában a plica átmetszése már nem jár olyan eredménnyel, mint a korábban elvégzett esetekben.

Ekkor már a mechanikus irritáció okozta hatások, és azok kezelése kerül el térbe. Összefoglalás Az elüls térdfájdalomnak egyik oka lehet a symptomaticus mediopatellaris plica, a leginkább elfogadott vélemények szerint az izületen belüli mechanikus károsító hatásai és annak következményei révén. Tanulmányunkban a érzéstelenítő az oszteokondrozisra mediopatellaris plicákat az asymptomaticus plicákkal összehasonlítva, olyan kóros szövettani elváltozásokat kerestünk, amelyek a plicak okozta fájdalmakért felel ssé tehet k.

A plicában található idegelemek számát - semiquantitativ módon, okulár mikrométer alkalmazásával határoztuk meg, - az idegelemeket immunhisztokémiai módszerrel: synaptophysin, neurofilament savó segítségével tüntetve fel. Kontrollként 11 egyéb ok meniscus szakadás, ACL szakadás miatt arthroscopiára került beteg panaszokat nem okozó mediopatellaris plicájának szöveti mintája szolgált.

A két csoport az átlagéletkor, a panaszok kezdete és a mütét között eltelt id, az arthrosis súlyosságát illet en, az érintett térdek oldalisága illetve a nemek közötti megoszlás tekintetében nem mutatott szignifikáns különbséget. Megállapítottuk, hogy a symptomaticus plica szöveti szerkezete gyakran eltér az asymptomaticus plicáétól: felszínén a synovialis hártya hyperplasias és az alatta elhelyezked capillárisokban szegény rostos köt szövetes réteg rostkötegei tömöttebbek, orientációjuk szabálytalanná válik, míg a kontroll csoportban a plicát borító synovialis hártya hámja szabályos, alatta a kollagén rostok lefutása rendezett.

Neurofilament savóval idegi elemeket sikerült kimutatnunk a plica állományában mindkét csoportban. A symptomaticus csoportban szignifikánsan több idegi elemet észleltünk. Azonos nagyságú látótérben, a symptomaticus csoportban átlagosan 6,9 SD: 2,9 idegelemet láttunk, míg a kontroll csoportban szignifikánsan kevesebbet, átlag 3-at SD: 1,2.

Több idegi elemet találtunk a plicak állományában azoknál a betegeknél, akiknél a m téti eredmény, a fájdalom megsz nése egyértelm en meggy z volt.

térdízület mediopatellar redő szindróma hogyan kell kezelni trichopol együttes kezelési rend