Közös kezelés az észak-kaukázusban


A sír etnikai-kulturális hovatartozása A.

Az öngyilkos merénylőket az Észak-Kaukázusban készíthették fel

Amikor néhány éve az ásatóval egyetértve, a részletek közelebbi tanulmányozása nélkül jómagam is elfogadtam azt a tételt, hogy a sírba temetett férfi kazár eredetű lehetett, aki a os hadjáratban részt vett,[ 75 ] Iessennel és a nemzetközi kutatással összhangban a priori abból indultam ki, hogy a veretes övgarnitúra és a P-füles kard csakis egy steppei harcosé lehetett.

A sír keltezésénél pedig a kora avar párhuzamokra támaszkodtam és így — közös kezelés az észak-kaukázusban csak egyetértve A. Iessennel — a lelet korát a 7. A kézenfekvőnek tűnő történeti összefüggés miatt megengedhetőnek, sőt: célszerűnek látszott, hogy a közös kezelés az észak-kaukázusban és írásos adatokat összekapcsoljuk. Ma már azonban nemcsak A. Iessen kiindulópontját, azaz az általa javasolt etnikai-kulturális értékelést, de az annak alapjául szolgáló keltezést is kétségbe vonom.

Az Üc Tepe-i solidus és a Transzkaukázus 6. Iessen keltezését kivétel nélkül minden kutató elfogadta. Senki sem figyelt föl arra a triviális körülményre, hogy I. Márpedig egy ilyen megtartású aranypénz nem vándorolhatott kézről kézre és nem hordhatták azt több mint éven át.

Ha megnézzük a lelőhely geopolitikai helyzetét, akkor kiderül, hogy egy olyan területtel van dolgunk, amely — között az közös kezelés az észak-kaukázusban által kinevezett marzpanok irányítása, azaz a szászánidák közvetlen fennhatósága alatt állt, semmi meglepő sincs abban, hogy az Üc Tepe-i sírba szászánida eredetű tárgyak is kerültek. Hogyan lehet azonban megmagyarázni a bizánci pénz itteni előkerülését? Mindenesetre furcsa, hogy éppen az az A. Iessen, aki korábban már fölfigyelt a bizánci pénzeknek szinte teljes hiányára a Transzkaukázus keleti felében,[ 76 ] ez alkalommal ezt a kérdést föl sem vetette.

Ennyire elvakította volna a kazár eredettel kapcsolatos ötlete, a lehetőség, hogy egy régészeti leletet konkrét történeti eseményhez kapcsolhat? Ez úgy esett, hogy a császárnak sikerült elhárítani egy, a főváros ellen irányuló avar támadást,[ 77 ] majd ben a húsvéti ünnepeket eltöltvén visszatért a keleti frontra. A császár e célból arra a nem éppen célszerűnek látszó elhatározásra jutott, hogy a fronttól km-re északra elterülő Kaukázusi Albániába vonul. Iessen tehát, amikor az Üc Tepe-i sírt ra akarta keltezni, nagyon könnyen állíthatta volna, hogy a Transzkaukázus mindmáig egyetlen bizánci aranypénze e hadjárat révén került közös kezelés az észak-kaukázusban arra a vidékre.

Az alábbiakban látni fogjuk azonban, hogy Iessennek már a kiindulópontja is elhibázott, s ezért lenne szükségtelen a most fölvetett lehetőségbe belebonyolódnunk.

Mégha azonban az érvelésemben tévednék is, a solidus jó állapota — s az szembeállítva az ékszerként való viseletével —, valamint a Iessen által feltételezett sírba kerülés között eltelt jó évszázadnyi távolság már akkor is, önmagában is elgondolkodtató kell, hogy legyen. A bizánci pénzek transzkaukázusi elterjedését a rendelkezésemre álló katalógusok[ 79 ] és közlemények közös kezelés az észak-kaukázusban vizsgálva elsőként az ötlik szembe, hogy a szóban forgó régió egész keleti felében valóban csak az Üc Tepe-i solidus és az Ören kala[ 80 ] alsó rétegében napvilágot látott Anastasius verette follis látott napvilágot Armeniából, Ibériából és Lazikéből az előbbi lényegében a mai Grúzia területével, a második részben napjaink Abcháziájával azonos mintegy 40 db bizánci pénz előkerüléséről tudunk, ami a történeti viszonyokkal is összhangban van.

Jól tudott, hogy Irán és Bizánc az egymással folytatott vetélkedéseiben a Transzkaukázus megszerzéséért állandóan versengett, minthogy ez a vidék stratégiai jelentőségű volt mind az egymással folytatott háborúikban, mind pedig a steppei népeknek északról jövő fenyegetései elhárításában. Ritkán adódik példa politikai viszonyoknak a régészeti adatokkal való ilyen látványos — és nem szubjektív tálalásukból fakadó — egybecsengésére! Ugyanígy értékelhető az is, hogy a bizánci és a szászánida pénzek keverten egyedül Grúzia középső vidékein jelentkeznek.

Figyelembe véve Grúzia kevert szászánida—bizánci kincseinek összetételét és Herakleios hexagrammáinak viszonylag nagy számát a Transzkaukázus középső és nyugati részében, arra a következtetésre juthatunk, hogy a Transzkaukázusból ez idáig ismert bizánci pénzek nagyobbik része a szóban forgó területekre csak a grúz főváros as eleste, illetve bevétele után érhetett el.

E megfigyelés egyben kihatással lehet a keleti Transzkaukázus bizánci pénzei megítélésére is. A szászánida drachmák transzkaukázusi elterjedése 2. Tekintettel arra, hogy a szászánida pénzverés köztudottan ezüstalapú volt — szemben a bizánciak aranyra épített pénzrendszerével —, elgondolkodtató: a Transzkaukázusban napvilágot látott bizánci pénzek többségét 7. Mármost kérdéses, hogy a hexagrammák transzkaukázusi gyakorisága mivel állhat kapcsolatban: a az a helyi pénzforgalom igényeinek felelt-e így meg, vagy pedig b az iráni pénzek alapján a régióban megteremtődött hagyományba illeszkedtek-e bele ilyen módon?

Mindenképpen figyelemre méltó, s ez is történeti jellegű következtetésre csábít, hogy a hexagrammák legnagyobb forgalma éppen azon Herakleios uralkodásával esett egybe, aki a bizánci hadsereg élén maga is aktív részese volt a — között a Transzkaukázusban lezajlott eseményeknek. Az első két lehetőség mellett szól, hogy Laziké területétől eltekintve, ahol tudtommal csak egyetlen ilyen leletre bukkantak,[ 88 ] a drachmák szélesen elterjedtek az egész Transzkaukázusban.

A gyakoriság és a nagy területi elterjedés mellett az is sokatmondó, hogy e pénzleletek sorában valamennyi 6—7. A szászánida pénzek gyakoriságából egyesek helyi pénzverde meglétére is következtetnek;[ 90 ] ezek közül egyedül a 6. A többi szászánida eredetű tárgy ékszerek, üvegtárgyak, gemmák[ 92 ] elterjedése a drachmákéval azonosnak tűnik. Az Üc Tepe-i solidus jelenléte akkor válik különösen szembetűnővé, ha tekintetbe közös kezelés az észak-kaukázusban, hogy a 6.

Az Üc Tepe-i solidusnak természetesen semmi köze sem lehet az ös békekötéshez, amikor is Bizánc óriási összeget volt kénytelen átadni Procopios BP I. A bizánciak — között háromszor fizettek adót, hogyan lehet elkerülni az ízületi sérüléseket első évben 45 ezer, a másik kettőben évi 30 ezer solidust Menandros fr.

Nem érdektelen viszont, hogy a Transzkaukázus keleti felének másik bizánci pénze a km-re eső Ören kalában látott napvilágot, mégpedig egy, éppen a Justinust uralkodásban megelőző Anastasius által veretett miliaresion. Az viszont szinte bizonyos, hogy az Üc Tepe-i solidust nem egy jó évszázaddal a kibocsátása után tették a halott mellé.

Ezáltal pedig, hogy a —as hadjárat során elhunyt kazárral kapcsolatos teória egyik fő oszlopa megingott — az összes többi etnikai-kulturális és történeti értékelést is újra megvizsgálandónak tartom.

A P-függesztőfüles szablya Az a tény, hogy Üc Tepén nem egy szokványos P-fülű ízületi kezelés ritka, hanem egy fokéllel ellátott vágófegyvert találtak, mégpedig egy olyan sírban, amelyet a 7. A közép-európai kutatás mind ez ideig a szablya Kárpát-medencei felbukkanását a közös kezelés az észak-kaukázusban időre tette; a magyar régészet Kuber népének bevándorlásával, a közép avar kor kezdetével hozta kapcsolatba.

halolaj artrózis kezelésére

A kelet-európai és ázsiai steppékről egyáltalán nem tudtunk olyan adatról, amely a szóban forgó fegyver ilyen korai használata mellett szólt volna. Hosszú időn át a pénzmellékletek révén a 8. A British Museum kiállításában látott enyhén ívelt pengéjű és hüvelyű szászánida kardot közelebbről nem állt módomban tanulmányozni; e problémakörrel először foglalkozva lehetségesnek tartottam, hogy e lelet az európai szablyáknak — legalábbis a galiatinak — tipológiai előfutárja lenne.

A kora avar kardokról készült első összefoglalásban[ ] a jól ismert P-függesztőfüles csepeli kard pengéjéről az olvasható, hogy Fettich N. A középavar korszak kezdete előtti időből, a Kárpát-medencétől keletre, illetve délkeletre eső területekről négy olyan leletről van tudom sunk, melynél a penge alsó harmada kétélű volt: Martinovka, Sivasovka, Mala Peres cepino és Korinthosz.

Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai

Jelen munkám első változatának szóbeli fogadtatása tette világossá, hogy a szablya fogalma körül a magyar kutatásban terminológiai bizonytalanság uralkodik. Vitapartnereim a fokél megléte mellett a szablya másik — szerintük: döntő — kritériumának a penge ívelt voltát jelölték meg, megfeledkezve arról, hogy a középavar kor vezérleletének, illetve a magyar kutatás által legkorábbinak tartott szablyáinak Ozora, Szeged-Átokháza, Fehértó-B a pengéje minden kétséget kizáróan egyenes.

Az avar kori szablyák pengéje csak a 8. Ám nevezzük ezeket protoszablyának, vagy a kard és a szablya közötti átmeneti típusnak,[ ] a közös kezelés az észak-kaukázusban kor egyik legjellegzetesebb tárgytípusának tartott szablyákról mindenesetre nem lehet azt mondani, hogy váratlanul, előzmény nélkül jelentek meg a Kárpát-medencében.

Ezt a szablya kialakulásánál döntő körülményként kell figyelembe venni. Úgy gondolom, hogy az Üc Tepe-i — általam szablyának nevezett — lelet a szóban forgó fegyvertípus eddig ismert biztosan legkorábbi példánya.

Iessen az I. Justinus solidusával keltezett Üc Tepe-i leletnek az általam valószínűnek tartottnál jó 1 évszázaddal későbbre való keltezéséhez a kora avar kardok kronológiájára közös kezelés az észak-kaukázusban támaszkodott. A Kiszombor-O, 2. E közös vonástól eltekintve nincsen más olyan jellegzetességük, mely alátámasztaná az előbbi korának ra helyezését, közös kezelés az észak-kaukázusban tekintettel arra, hogy a Csallány D.

Iessen a kard kormeghatározásánál a pendzsikenti freskókra is hivatkozott; ami nézetem szerint csak bizonyos tájékozódásra ad lehetőséget, s nem kronológiai kérdések megoldására, különös tekintettel arra a módszertani problémára, hogy a kora középkori közép-ázsiai ábrázolások milyen mértékben tekinthetők a steppei régészet forrásanyagának.

Amikor A.

Boston magányos farkasai és az észak-kaukázusi dzsihád összefüggései

Sokféle körülmény úgy hozta, hogy a tamani és Taman környéki kardleletek kívül maradtak a kora középkorral foglalkozó szovjet kollégák horizontján,[ ] de nem így a borovoei lelet, mely közismert volt a szovjet régészetben. Ez utóbbit A. Ambroz kronológiai rendszere fölépítéséig mindenki a hun korból származtatta — már csak ez az egy szempont is el kellett volna, hogy gondolkodtassa A.

szisztémás gyulladásos kötőszöveti betegségek

Iessent, amikor az Üc Tepe-i P-fülekhez a 7. A borovoei rövid kard a 6.

Kirill Haratjan írása /10

A Taman környéki kard X alakú díszítésében látható hármas körből álló elemek viszont még föllelhetők az 5. Ez az aranylemez önmagában nem tudta volna megtartani az egész fegyvert, de ezt semmiképpen sem azzal a — néhány magyar kutató által egy-két évtizede képviselt — elképzeléssel szeretném magyarázni, mely szerint az avarok és a honfoglaló magyarok bizonyos tárgyakat kizárólag a temetés céljaira készítettek volna.

Egy ilyen fület jóval egyszerűbb elkészíteni, mint azt fémből megformázni, sőt, a pengét kikovácsolni — azt pedig senki sem gondolhatja, hogy a pengét és a hüvelyt más-más mester készítette volna.

közös kezelés az észak-kaukázusban alapvető ízületi kezelés

Föl kell még itt hívni a figyelmet arra a körülményre is, hogy a késő szászánida kori kardok legtöbbje és az 5. Nickelhez hasonlóan — magam is úgy gondoltam, hogy a P-függesztőfül Iránban a Taq-i Bostan-i emlékműn jelenik közös kezelés az észak-kaukázusban először.

  • Boston magányos farkasai és az észak-kaukázusi dzsihád összefüggései
  • Kaukázus - English translation – Linguee
  • Éles fájdalom a jobb csípőízületben

A Römisch-Germanisches Zentralmuseum által nemrég vásárolt, 5.