Kötőszövet génbetegségek. Új gén egy ritka betegség hátterében

A funkcionális vonatkozások és a kötőszövetek, inak, porcok lehetséges elváltozásai (biologika)

A sejtfelszínen megjelenő HLA dimer molekulákra nagy variábilitás jellemző, amit az egyes lókuszok allotípus varációi magyaráznak. Az allotípus-variációk blokkban A, B stb. A HLA-sajátosságok meghatározása a korábban elterjedt immunszerológiai módszer helyett ma már az egyes lókuszok alléljeinek DNS-szekvencia-vizsgálatával történik.

Számos betegségre jellemző, hogy a vártnál gyakrabban társul bizonyos HLA fenotípusokkal. Ez arra utal, hogy egyes HLA-determinánsok befolyásolják a betegségre való hajlamot, ezért a társulások ismerete segítséget jelent a genetikai tanácsadásban.

Autoszomális recesszív öröklődésű AR kórképek Azok az örökletes rendellenességek, amelyek a felelős génpár mindkét tagjának mutációja esetén, azaz homozigóta állapotban jelennek meg, recesszív öröklődésű betegségek. A felelős gének az autoszómákon helyezkednek el, kötőszövet génbetegségek nők és férfiak egyformán érintve lehetnek.

Ha mindkét szülő beteg, minden gyermekük beteg lesz — ez ritkán, csupán enyhe betegség esetében kötőszövet génbetegségek.

Autoszomális recesszív öröklődésre jellemző családfa Az autoszomális recesszíven öröklődő kórképek klinikailag egyformán súlyosak és korán manifesztálódnak. Számos összetett malformációs szindróma és a súlyos anyagcsere-betegségek többsége ide tartozik. Autoszomális recesszív kórképre van gyanúnk, ha egészséges szülőknek több beteg gyermeke van.

A recesszív kórképek az egységes klinikai kép alapján és a legtöbbször rendelkezésre álló biokémiai tesztek segítségével akkor is diagnosztizálhatók, ha nincs több érintett családtag. A legtöbb recesszív kórkép esetében ismert az alapvető biokémiai eltérés: a mutáció enzimfehérjék kóros megváltozását kötőszövet génbetegségek. A heterozigóta egyed klinikailag rendszerint egészséges. Mindkét allél károsodásakor homozigóta állapotban azonban a funkciókiesés betegséghez vezet: a blokk előtti metabolit felhalmozódik, a blokk mögötti pedig hiányzik vagy csökkent mennyi-ségben keletkezik.

• Együttes kezelés ausztráliában
• Mi teszi a kék fehér szemeit? Tünetek, diagnózis és kezelés - Látomás -
• Ritka betegségeknél igazi kihívás a gyógyszerfejlesztés - HáziPatika
• Végbélfájdalmak ízületi fájdalmakhoz
• Vérleadást végeznek a vér vastartalmának normalizálása érdekében; A gyógyszereket hosszú ideig használják.
• A csípőkezelés akut gyulladása
• Bal oldali csípőtáji fájdalom

Az érintett enzimek egy része a szervezet katabolikus kötőszövet génbetegségek játszik szerepet. Feladatuk bizonyos, a táplálékkal felvett organikus molekulák, mint a galaktóz galactosaemiafenilalanin phenylketonuria: PKUvagy fitánsav Refsum-betegség lebontása. E katabolikus betegségek egy speciális csoportjában, a liszoszomális tárolási betegségekben a mutáció a liszoszómákban működő savi hidroláz aktivitását károsítja.

Ezekben az esetekben a szubsztrát rendszerint összetett lipid vagy poliszacharid felhalmozódik az egyes szervek makrofágjainak liszoszómáiban, a sejteknek habos megjelenést kölcsönözve.

Ilyen liszoszomális betegségek pl. Az AR öröklődésű kórképek többségében a pontos diagnózist a biokémiai vizsgálatok mellett a génmutáció molekuláris genetikai módszerrel történő igazolása biztosítja. A módszer lehetőséget nyújt a heterozigótaság kimutatására és a betegség prenatális diagnosztizálására. Cisztikus fibrózis.

A leggyakoribb autoszomális recesszíven öröklődő kórkép, amely leginkább a pancreas, a tüdők, a belek, az epehólyag és az kötőszövet génbetegségek nyáktermelését érinti. A betegség lényege, hogy a termelt szívós váladék az említett szervek mirigyeinek kivezető csöveit elzárja, a parenchima cisztikusan degenerálódik. Klinikailag a betegség meconium ileusban, besűrűsödött epe szindrómában, krónikus légúti obstrukcióban, sűrű, nyúlós köpet ürítésében és a pancreas exokrin funkciójának elégtelenségére visszavezethető emésztési zavarban nyilvánul meg.

A súlyos klinikai tünetek igen korán, legkésőbb a második—harmadik évtizedben halálhoz vezetnek. A diagnózis az említett klinikai tünetek meconium-ileus, maldigestio—malabsorptio, krónikus tüdőbetegség mellett a verejték vizsgálatán alapul. A betegség molekuláris genetikai jellemzőinek ismeretében a felelős gén mutációjának kimutatására, a heterozigótaság igazolására és a betegség prenatális diagnosztikájára is lehetőség van. A betegségért felelős gén, a cisztás fibrózis transzmembrán regulátor gén CFTR a 7-es kromoszóma hosszú karjára 7q31 lokalizálódik.

A gén által kötőszövet génbetegségek CFTR fehérje szerepe a sejtmembránon keresztül történő iontranszport szabályozása. A 27 exonból kötőszövet génbetegségek gén nukleotid szekvenciája ismert. A gén betegséghez vezető kötőszövet génbetegségek mutációtípusa a ΔF, amely a gén es exonjában három bázispár CTT delécióját jelenti.

Némettanítás a Kálvin térnél

A deléció következtében a CFTR gén fehérje termékének A deléción kívül a mutációk egyéb típusai inszerció, splice-mutáció, egyetlen bázis cseréje stb.

A génmutáció kötőszövet génbetegségek polimeráz láncreakcióval PCR történik. A módszer a diagnózis megerősítése mellett a heterozigótaság kimutatására és prenatális kötőszövet génbetegségek is alkalmas. A szülők génhordozó volta csak egy beteg gyermek születése után kötőszövet génbetegségek ki. Ezért a prevenció legcélravezetőbb módja a prenatális diagnosztika.

Phenylketonuria PKU. A klasszikus PKU az L-fenilalanin-L-tirozin átalakulást katalizáló fenilalanin-hidroxiláz enzim hiánya okozta megbetegedés. Az enzimet kódoló gén a 12q A gén mutációja okozta enzimhiány a fenilalanin és egyéb fenil-származékok pl. A felhalmozódott termékek a vérben és vizeletben kimutathatók. A hyperphenylalaninaemia mértéke és a fenilalanin-mentes diétára való érzékenység igen változó. Ez arra utal, hogy minden bizonnyal egynél több allél határozza meg a betegségre jellemző anyagcserezavart.

Hozzászólások

Az utóbbi kórképekben a dopamin és szerotonin neurotranszmitterek bioszintézise is kóros. A klasszikus PKU klinikai tünetei az első életévben válnak szembetűnővé: a fejlődés lelassul, hányások jelentkeznek, a fejkörfogat növekedése és a mentális fejlődés visszamarad. A gyermek nyugtalan, izomzata spasztikussá válik, hiperkinézis, myoclonusos görcsök, destruktivitás és beszédfejlődési zavar jelentkeznek.

Jellemző az ekcémára és staphylococcus infekciókra való fokozott hajlam. A melaninszintézis zavara következtében hajuk világosszőke, szemük halványkék. A nem kezelt esetekben egyre súlyosbodó mentális retardáció és neurológiai károsodások alakulnak ki, s a beteg 1—2 évtizeden belül meghal.

Chondromatos hamartoma.

A diagnosztika eszköze az aminosavkromatográfia és az újabban alkalmazott tömegspektrometria. Újszülöttkori szűrésre az eddig alkalmazott mikrobiológiai inhibíciós tesztet, a Guthrie-tesztet is a tömegspektrometria váltotta fel. A szűrővizsgálatra az újszülöttkor 5—6. A kötőszövet génbetegségek prenatálisan a magzatvízsejtek vizsgálatával nem diagnosztizálható, mivel a fenilalanin-hidroxiláz kizárólag a májsejtekben van jelen.

A kezelés alatt a fenilalaninszint ellenőrzése szükséges. A fogamzás után elkezdett diéta már elkésettnek számít, mivel a magas fenilalaninszint az oogenezist is megzavarja. Ismert a PKU kialakulásáért kötőszövet génbetegségek fenilalanin-hidroxiláz gén pontos kromoszomális lokalizációja.

Okok és kockázati tényezők

Ennek birtokában restrikciós fragment hossz polimorfizmus RFLP segítségével a módszert ld. Az újszülöttkori szűrés mellett ez a prevenció eszköze.

X-kromoszómához kötötten öröklődő kórképek Az X-kromoszómához kötötten öröklődő kötőszövet génbetegségek felelős génjei az X-kromoszómán helyezkednek el, ezért a betegség kockázata és súlyossága a két nemben különbözik. Mivel kötőszövet génbetegségek nők két X-kromoszómával rendelkeznek, ők a mutáns génre nézve heterozigóták és homozigóták kötőszövet génbetegségek lehetnek, így esetükben mind a domináns, mind a recesszív öröklődésmód érvényesülhet.

A férfiak ezzel szemben egy X-kromoszómával rendelkeznek, így egy kóros gén esetében a teljes klinikai kép kialakul tekintet nélkül arra, vajon az adott gén nőkben dominánsnak vagy recesszívnek bizonyult.

Új gén egy ritka betegség hátterében

Eszerint az X-kromoszómához kötött domináns XD vagy recesz-szív XR öröklődés megkülönböztetésének csak nők-ben van értelme. Mukopoliszacharidózis II. Klinikailag teljesen azonos, vérzékenységgel járó két betegség, amely a VIII. Mindkét alvadási faktor génje az X-kromoszómán található. Ennek valószínű oka, hogy a VIII. A mutáció típusa és a klinikai kép súlyossága között szoros összefüggés igazolható. A VIII. A megelőzést a prenatális diagnosztika biztosítja.

A vizsgálat elvégzésére biztosan hordozó anya esetén van szükség biztosan hordozó a haemophiliás férfi lánya, az az anya, akinek legalább két haemophiliás kötőszövet génbetegségek href="http://radio451.hu/csuklproblmk-417515.php">csuklóproblémák van, vagy egy haemophiliás fiú anyja, ha a családban más haemophiliás rokon is van. Duchenne és Becker musculáris dystrophia. A progresszív izomdystrophia két klasszikus típusa, amelyek a dystrophin nevű fehérjét kódoló gén eltérő mutációjának következményei.

Különleges betegségek

A betegség diagnosztikáját a klinikai tünetek, a pusztuló izomrostokból felszabaduló kreatin-foszfokináz CPK, CK mindkét formában igen magas értéke 10—20 Ea myoglobin vérszintjének emelkedése, az EMG-vizsgálat alacsony amplitúdójú myogén potenciálok és az izom szövettani képe kaliberingadozás, atrophia, zsír- kötőszövet génbetegségek kötőszövet-felszaporodás biztosítják. A betegség genetikai alapja az X-kromoszóma rövid karjára Xp A magasabb tényleges gyakoriságot az oogenezis és spermiogenezis során fellépő új mutációk nagy száma okozza.

Az új mutációk gyakori létrejöttét a gén nagy méretéből fakadó fragilitás magyarázza. A gén mutációja Southern blot technikával vagy PCR módszerrel igazolható.

Az újszülöttek szűrésére, az obligát és fakultatív heterozigótaság meghatározására, kötőszövet génbetegségek a prenatális diagnosztikára a CK- és myoglobinmeghatározás jöhet szóba. A kezelés lehetőségei igen korlátozottak.

A szteroidterápia gyulladáscsökkentő hatása, a pentoxyphillin és béta-agonisták vérellátást javító hatása lassíthatja a progressziót. X-kromoszómához kötött domináns XD öröklődés Ha a betegségért felelős domináns gén az X-kromoszómán helyezkedik el, Kötőszövet génbetegségek kötött domináns öröklő-désről beszélünk.

Ritka betegségeknél igazi kihívás a gyógyszerfejlesztés

A hemizigóta férfiakban többnyire letális betegség csak heterozigóta nőkben jelenik meg. A beteg anyák esetében gyakori a spontán vetélés, ami a beteg fiút hordozó terhességeknek felel meg. Ezekben az esetekben kevesebb lesz a férfi a családban a vártnál, de ők valamennyien egészségesek, míg a túlsúlyban lé-vő nők fele beteg.

Az X-kromoszómához kötötten örök-lődő betegségek nőkben változó súlyosságúak.