Fájdalom, ha megérinti az ujjízületet


Az elı adás Ray Birdwhistell professzornak a louiswille-i egyetemen végzett kutatómunkájáról szólt, aki kimutatta, fájdalom a vállízületben, amely áthat az izmokba több emberi kommunikáció jön létre kézmozdulat, testtartás, testhelyzet és közeledés-távolodás útján, mint bármilyen más úton.

Akkor már évek óta jutalékos ügynökként dolgoztam, és az eladás eredményes módszereit taglaló intenzív tanfolyamok hosszú során vettem ha megérinti az ujjízületet, de egyetlenegyen sem történt említés a személyes találkozások nem verbális jellegérı l vagy formájáról. Saját vizsgálódásaim azt bizonyították, hogy keveset tudunk a testbeszédrı l.

Könyvtárak és egyetemek nyilvántartásaiban fellelhetı k ugyan errı l készült tanulmányok, az ismeretanyag azonban jórészt olyan szerzı k szigorúan merev szabályokat tartalmazó kézirataiból és elméleti feltevéseibı l áll, akiknek semmilyen vagy csak igen kevés gyakorlati tapasztalatuk van a másokkal való érintkezésben. Persze nem azt mondom, hogy ezeknek a munkáknak nincs jelentı ségük; csupán arról van szó, hogy többségük nagyon is szakszerős ennélfogva gyakorlatilag aligha alkalmazható vagy használható a magamfajta laikus számára.

E könyv megírása során a viselkedéslélektan legkiválóbb tudósainak számos tanulmányát néztem át és kapcsoltam össze más 5 tudományágak és szakmák - szociológia, antropológia, zoológia, pedagógia, pszichiátria, családtanácsadás, szakszerő kereskedelem és eladás - képviselı inek hasonló kutatásaival. Ezek alapjául az a rengeteg video- és filmfelvétel szolgált, amit Ausztráliában és más földrészeken ha megérinti az ujjízületet én vagy készítettek mások, nemkülönben tapasztalataim és találkozásom emberek ezreivel, akiket az elmúlt tizenöt év során megkérdeztem, magunk köré toboroztam, betanítottam, irányítottam, és akik a vevı im voltak.

Ez a könyv semmiképp sem tekinthetı végsı szónak a testbeszéd kérdésében, afféle bő vös formulákat sem tartalmaz, amilyeneket a könyvkereskedések egyik-másik könyve ígér. Célja, hogy fokozottan tudatosítsa az olvasóban saját ha megérinti az ujjízületet verbális gesztusait, jelzéseit, és hogy szemléltesse, miként kommunikálnak egymással az emberek e közvetítı tényezı segítségével. Noha nem sok gesztus alkalmazható a többitı l elszigetelten, ez a könyv a testbeszéd és a taglejtés minden alkotóelemét elkülöníti és egyenként vizsgálja.

Igyekeztem viszont a túlzott leegyszerő sítést elkerülni, hiszen a nem verbális közlésmód az embert, a mondanivalót, a hangsúlyt, és a testmozdulatokat magában foglaló bonyolult folyamat. Mindig akadnak majd, akik szörnyülködve tiltakoznak és bizonyítani próbálják, ha megérinti az ujjízületet a testbeszéd tanulmányozása nem más, mint egy újabb módszer arra, hogy a tudományos ismeret felhasználásával emberek titkait vagy gondolatait olvassák ki, s ezek birtokában az egyéneket manipulálják, fölöttük hatalmat gyakoroljanak.

E könyv célja mélyebb bepillantást nyújtani az olvasónak az emberek közötti kommunikációba, hogy ily módon jobban megérthessen másokat, következésképpen saját magát is, Könnyebb együtt élni valamivel, aminek ismerjük a mő ködését; a megértés hiánya, a tudatlanság félelmet és ha megérinti az ujjízületet kelt, s gán6 csoskodóbbá tesz másokkal szemben.

fájdalom, ha megérinti az ujjízületet

Az ornitológus sem azért tanulmányozza a madarakat, hogy lelı je és trófeaként ı rizze ı ket. Épp így a nem verbális közlésmód terén szerzett tudás és szakértelem is arra szolgál, hogy izgalmas élménnyé tegyen minden egyes együttlétet másokkal.

  1. A progresszív gyulladásos folyamat eredményeképpen a köröm elveszti természetes csillogását, elkezd elcsípni és a szélén vastagabb lesz.
  2. Hideg térdkezelés
  3. Milyen injekciók vannak ízületi fájdalmak esetén

E könyvet eredetileg afféle jól. AllanPease A megértés általános szempontjai Néhány évtizede egy újfajta társadalomtudós - a nem verbális közlésrendszer szakértı je - megjelenésének lehetünk tanúi. A nem verbális közlésmód ismerı je éppoly gyönyörő séggel figyeli az emberek nem verbális jeleit, jeladásait, csípőízület fájdalma szumó húzással az ornitológus örömét leli a madarak és viselkedésük megfigyelésében.

Meglesi ı ket társadalmi tevékenységükben, strandon, televízióban, hivatalban, vagy bárhol, ahol emberek kapcsolatba kerülnek egymással. A magatartás tanulmányozója ıembertársai viselkedésmódját akarja megismerni, hogy ily módon többet tudjon meg saját magáról és arról, hogy miként javíthatja másokkal való kondroitin-glükozamin vitaminok. Szinte hihetetlennek tő nik, hogy az emberi fejlı désnek millióéves vagy annál is hosszabb története ellenére, a közlésrendszer nem verbális formáit csak az as években kezdték aktívan tanulmányozni, és hogy az olvasóközönség csupán akkor szerzett tudomást létezésérı l, amikor ben megjelent Julius Fast könyve a testbeszédrı l.

Ez összegezte mindazt a munkát, amelyet a viselkedéstan mő velı i a nem verbális kommunikáció területén addig végeztek, ám a legtöbb ember még ma sem tud a ha megérinti az ujjízületet létezésérı l, még kevésbé annak fontosságáról a saját életében, Charlie Chaplin és a némafilmek számos ha megérinti az ujjízületet színészé úttörı volt a nem verbális kommunikáció - a filmmő vészet akkori egyetlen közlésmódja - szakszerő alkalmazásában. Minden színészt aszerint minı sítettek, hogy mennyire képes gesztusokkal és 9 más testi jelzésekkel hatékonyan kommunikálni.

Amikor tért hódított a hangosfilm és már nem tulajdonítottak akkora jelentı séget az alakítás nem verbális szempontjainak, a némafilmek fájdalom színésze ismeretlenségbe süllyedt, és a verbális képességő ek kerültek élvonalba.

A testbeszéd szakszerő tanulmányozása terén a huszadik század elı tt Charles Darwin ben megjelent The Expression of the Emotions in Man and Animals Érzelemkifejezés az embernél és az állatoknál címő könyve tekinthetı a legnagyobb hatású mő nek. Ennek nyomán az arckifejezésekkel és a jelbeszéddel foglalkozó modern tanulmányok sora látott napvilágot, s a mai kutatók Darwin számos gondolatát és megfigyelését hagyták jóvá szerte a világon.

Az azóta eltelt idı ben csaknem egymillió jelet, jelzést figyeltek meg és regisztráltak a vizsgálódók, Albert Mehrabian megállapítása szerint a teljes közlésrendszernek mintegy 7 százaléka verbális kizárólag szóbeli38 százaléka vokális beleértve a hangszínt, a hanghordozást és a nem beszédhangokatés 55 százaléka nem verbális.

Az emberek közötti nem verbális kommunikáció mértékét illetı en Birdwhistell professzor némileg hasonló eredményre jutott. Becslése szerint az átlagember egy nap alatt mintegy tíz-tizenegy percen át beszél, és ha megérinti az ujjízületet közepes hosszúságú mondat körülbelül két és fél másodperc alatt hangzik el. Fájdalom hasonlóan ı is úgy találta, hogy a személyes kommunikáció verbális alkotóeleme nem egészen 35 százalék, és több mint 65 százalékot tesz ki a nem szavakkal történı közlés.

A legtöbb kutató nagyjából egyetért abban, hogy a verbális közlést elsı sorban információk átadására használják, míg a nem verbális csatorna emberek egymás iránti magatartásának kifejezését, egyes esetekben a verbális közlés helyettesítését szolgaija.

Birdwhistell arra is képes volt, hogy valakinek pusztán a gesztusait figyelve megállapítsa, hogy mi az illetı anyanyelve.

Nem mindenki képes elfogadni, hogy az ember biológiailag állatnak tekinthetı. A homo sapiens fı emlı sfaj, szı rtelen majom, aki megtanult két lábon ha megérinti az ujjízületet és fejlett aggyal rendelkezik. Bármely más fajhoz hasonlóan mi fájdalom biológiai szabályok uralma alatt állunk, ezek irányítják cselekedeteinket, reakcióinkat, testbeszédünket és gesztusainkat. Meglepıhogy az állatember ritkán van tudatában annak a körülménynek, hogy testtartása, mozdulata, gesztusa közölhet valamit, miközben a hangja esetleg merı ben mást mond.

Ez egyben az is, amit a szónokok közönségtudatnak vagy csoporttal való kapcsolatnak neveznek. Ha például a közönség hátradı l a székén, leszegi az állát, összefonja a karját, egy jó szemő szónoknak olyan sejtelme vagy érzése támad, hogy szavai nem keltettek hatást. A beleélı képesség nélküli szónok viszont továbbra is vakon botladozik.

fájdalom, ha megérinti az ujjízületet

Velük született képessége a nı knek, hogy felfogják s megfejtik a nem verbális jelzéseket, és hogy éles szemmel fedeznek fel apró részleteket Ezért van az, hogy kevés férj ússza meg szárazon, ha hazudik a feleségének, míg a legtöbb asszony könnyen félre tudja vezetni a férjét.

A nı i intuitív képesség különösen szembeszökı olyan aszszonyoknál, akik ha megérinti az ujjízületet neveltek. Az elsı néhány évben szavak nélkül tudnak csak kommunikálni a gyerekekkel; ezzel a körülménnyel magyarázzák egyébként, hogy a ha megérinti az ujjízületet i tárgyalópartnerek nemegyszer jobban átlátnak a szitán, mint a férfiak. E kutatómunka eredményei azt mutatják, hogy fájdalom olyan gesztusok, amelyek mindegyik kategóriába beletartoznak.

A leg12 több fı emlı s ivadéka például a szopás azonnali képességével születik, mintegy jelezve annak veleszületett vagy átörökített jellegét. Eibl-Eibesfeldt német tudós megállapította, hogy a vakon és süketen született gyerekek mosolygó arckifejezése bármiféle elsajátítástól vagy utánzástól független, tehát velük született gesztus.

Ötféle, teljesen különbözı kultúrához tartozók arckifejezését tanulmányozva Ekman, Friesen és Sorenson alátámasztotta Darwin eredeti felfogását a velünk született gesztusokról. Úgy találták, hogy minden kultúra embere ugyanazt az alapvetı arcjátékot használja az érzelem kifejezésére, és ez arra a következtetésre vezette ı ket, hogy minden bizonnyal velünk született gesztusokról van szó.

Amikor a karunkat összefonjuk a mellkasunkon, vajon a jobb vagy a bal kar van felül? A legtöbb ember nem tudja biztosan megmondani, amíg ki nem próbálja.

Egyik természetes mozdulatnak, a ha megérinti az ujjízületet kényelmetlennek tő nik. Nyilvánvalóan öröklött, nem változtatható gesztusról van szó. Még manapság is vitáznak arról, hogy egyes gesztusok elsajátíthatók-e kulturálisan, megszokottá váltak-e vagy öröklöttek. A legtöbb férfi például, amikor felveszi a kabátját, jobb karját dugja elı ször az ujjába, a legtöbb nı a balt. Amikor egy férfi népes utcán elmegy egy nı mellett, rendszerint feléje fordítja a testét; a nı viszont többnyire elfordul.

Ösztönösen teszi-e? Vajon mellét próbálja védeni? Veleszületett nı i reakció-e vagy tudat alatt más nı ket figyelve sajátította el? Nem verbális alapmagatartásunkat jórészt fájdalom, és számos mozdulatunk, gesztusunk kulturálisan meghatározott. Nézzük elı ször a testbeszédnek ezeket a megnyilvánulási formáit. Az ember mosolyog, ha jókedvőboldog; ha szomorú vagy haragos, összehúzza a szemöldökét vagy mogorva arcot vág. A fı hajtás egy formájának tő nik, és alkalmasint velünk született gesztus, amelyet süketek, vakok is használnak.

Amikor a kisbaba jóllakott tejjel, jobbra-balra ingatja a fejét, hogy anyja mellét elhárítsa magától. Ha a kisgyerek már eleget evett, félrerántja a fejét, hogy megakadályozza édesanyját a további etetésben, következésképp gyorsan megtanulja a fejrázással kifejezni ellenkezését vagy tagadó álláspontját.

Navigációs menü

Egyes gesztusok evolúciós ha megérinti az ujjízületet ı si, állati múltunkig követhetı vissza. A fogvicsorgatás a támadás aktusából származik, és csúfondáros vigyor vagy egyéb ellenséges gesztus formájában még a mai ember is használja, jóllehet aligha készül ha megérinti az ujjízületet támadásra. A mosolygás eredetileg fenyegetı gesztus volt, manapság viszont nem ilyen jellegő gesztusokkal kapcsolják össze, hanem az öröm kinyilvánításának tekintik.

A vállvonogatás is jó példája az általánosan elterjedt gesztusnak, azt van hivatva jelezni, hogy az illetı nem tudja vagy nem érti, mit beszélnek. Összetett gesztus,1. Ahogyan a verbális nyelv kultúránként más és más, ugyanúgy különbözhet a nem verbális nyelv az egyes kultúrákban. Míg egy gesztus mindennapos egy adott kultúrában és világos jelentése van, addig semmitmondó lehet egy másik kultúrában, sı t merı ben ellentétes értelmet is közvetíthet.

Vegyük például három gyakori kézmozdulatnak - a karikagesztusnak, a felfelé tartott hüvelykujjnak és a V jelnek - kultúrák szerinti különféle értelmezésétjelentését. Karikaformára görbített hüvelyk- és mutatóujj, avagy O.

Minden bizonnyal az újságok hozták divatba, amikor rögeszmés kezdı bető kultuszt indítottak a közkelető kifejezések rövidítésére. Számos különbözı nézet alakult ki az O. Minden angol anyanyelvő országban azonos az O. Külföldre utazók számára az alkalmazkodás a legbiztonságosabb szabály.

Felfelé tartott hüvelykujj-jelzés Angliában, Ausztráliában és Új-Zélandon a felfelé tartott hüvelykujjnak három jelentése van: stoppal utazók használják, ha fel akarnak kéredzkedni egy autóra; O.

ízületi osteochondrosis tünetei és kezelése

Ez esetben a hüvelykujj az ötös számot fogja fájdalom. A hüvelykujjat, más gesztusokkal egyesítve, a hatalom és a felsı bbség jeleként is használják, vagy abban az értelemben, hogy valaki az ujja köré próbál csavarni bennünket. Késı bb e sajátságos összefüggésekben vizsgáljuk meg a hüvelykujj használatát. A jelzés kettes számot is jelent Európa számos részén, és ha a megsértett kontinensi történetesen kocsmáros, válaszképpen két korsó sört adhat az ausztrálnak vagy az angolnak.

E példák azt mutatják, hogy a gesztusok eltérı értelmezése az egyes kultúrákban kellemetlen következményekkel járhat, és hogy mindig figyelembe kell venni az emberek kulturális hátterét, mielı tt testbeszédük vagy gesztusaik alapján elhamarkodott következtetéseket vonnánk le. Ezért egyes külön említett példáktól eltekintve, fejtegetésünk általában fehér bı rőközéposztálybeli, felnı tt emberekre vonatkozik, akik Ausztráliában, Új-Zélandon, Nagy-Britanniában, Észak-Amerikában, és olyan más helyeken nevelkednek, ahol az angol fájdalom uralkodó nyelv.

Gesztuscsoportok Az egyik legsúlyosabb hiba, amit a testbeszédben járatlan ember elkövethet, az, ha egyetlen gesztust más gesztusoktól vagy körülményektı l elkülönítve értelmez, A fejvakarás például sokfélét jelenthet: korpát a fejbı rön, tető t, izzadást, bizonytalanságot, feledékenységet vagy füllentést, az ugyanakkor mutatkozó más gesztusoktól függı en - ennélfogva a helyes értelmezés érdekében mindig gesztuscsoportokat kell vizsgálnunk.

A testbeszéd, mint minden más nyelv, szavakból, mondatokból és írásjelekbı l áll.

Skip Next Készítette: Detty wonderfulbooks 1. Hétfőn történt, a vakáció első igazi napján a hétvége ugyanis nem számít Poppy ébredéskor csodálatosan könnyűnek érezte magát, és arra gondolt: nincs iskola! A napfény beáradt az ablakon, bearanyozva az ágyát körülvevő vékony függönyt. Poppy széthúzta a függöny szárnyait, kiugrott az ágyból — és kétrét görnyedt. Megint az a fájdalom a gyomrában!

Mindegyik gesztus olyan, mint egy szó, és egy szónak többféle értelme lehet. Csak ha más szavakkal együtt, mondatban helyezzük el, akkor értjük meg tisztán egy szó jelentését. A jó beleélı képességő egyén értelmezni tudja a nem verbális ha megérinti az ujjízületet, és egybeveti az illetı verbális mondataival. A legfontosabb gesztus az arcra helyezett kéz, az arc oldalán felfelé irányuló mutatóujjal, miközben egy másik ujj a szájat takarja, a hüvelykujj pedig az állat támasztja.

További bizonyítéka, hogy ez a hallgató kritikusan fogadja a beszélı szavait, az egymáson szorosan átvetett láb védekezésvalamint a leszegett fej és áll ellenséges érzület. Ha viszont kijelentené, hogy élvezettel hallgatta azon mondanivalóját, akkor hazudna, mivel szavai és gesztusai nem lennének összhangban. A kutatás azt: bizonyítja, hogy a nem verbális jelzéseknek ötször akkora a súlya, mint a szóbeli tudósításoknak, és ha a kettı ellentmond egymásnak, az emberek a nem verbális közlésre támaszkodnak; a verbális tartalmat akár figyelmen kívül hagyhatják.

Igyekszik meggyı zni a közönséget emberséges, barátságos magatartásáról, s eközben kemény, szapora karateütéseket mér a felolvasópultra. Sigmund Freud egy alkalommal megfigyelte, hogy miközben páciense a boldog házasságáról áradozott, öntudatlanul fel-le huzigálta ujján a karikagyő rő jét.

Freud tisztában volt e tudat alatti gesztus jelentésével és nem lepı dött meg, amikor páciense házasságában problémák kezdtek felmerülni. A testbeszéd pontos értelmezésének nyitja a gesztuscsoportok megfigyelése, valamint a verbális és nem verbális közlések egyeztetése. Egymással összefüggı gesztusok A gesztuscsoportok, valamint a beszéd és a mozdulat megegyezésének felderítése mellett minden gesztust abban fájdalom összefüggésben kell szemlélni, amelyben éppen elı fordul.

Ha például hideg téli napon szorosan összefont karral, keresztbe tett lábbal és leszegett állal ül valaki a buszállomáson, az igen valószínő en fázik, nem pedig fájdalom pozitúrát vett fel. Ha azonban az illetı ugyanezekkel a gesztusokkal élne, mialatt a vele szemben ülı ember valamilyen ötletet, terméket próbál eladni, vagy valamilyen szolgáltatást kínál fel neki, helyesen értelmeznénk úgy, hogy nemlegesen vagy védekezı en viszonyul a helyzethez.

E könyvben a gesztusokat összefüggésükben szemléljük, és ahol lehetséges, gesztuscsoportokat vizsgálunk. Ha valaki nem rászabott vagy sző k öltözéket visel, elı fordulhat, hogy nem tud bizonyos mozdulatokat megtenni, és ez kihatással lehet a testbeszédére.

Calaméo - Allan Pease - Testbeszéd

Fájdalom elenyészı kisebbségre vonatkozik e megállapítás, de azért fontos figyelembe venni, hogy fizikai korlátozás vagy gyöngeség mekkora hatással lehet a mozdulatainkra. Társadalmi rang vagy befolyás Ha megérinti az ujjízületet nyelvtudomány területén végzett kutatás megállapította, hogy közvetlen összefüggés van az ember társadalmi rangjának, befolyásának, tekintélyének foka és szókincsének gazdagsága között.

Más szóval: minél magasabban áll az ember a társadalmi vagy hivatali ranglétrán, annál jobban tud a szavakkal és a kifejezésekkel bánni. A nem verbális közlésre vonatkozó kutatás kölcsönös összefüggést fedezett fel az ember beszédkészsége és a mondanivalójához használt taglejtések száma között.

Ez azt jelenti, hogy az illetı társadalmi rangja, befolyása fájdalom tekintélye is közvetlenül kihat az általa használt gesztusok vagy testmozdulatok mennyiségére. A társadalmi vagy hivatali ranglétra legfelsı 21 fokán álló egyén szókincsét használja közlésre, míg a kevésbé mő velt vagy szakképzetlen ember inkább gesztusokra, mint szavakra támaszkodik.

A könyvben közölt fájdalom nagy része középosztálybeli fehér emberekre vonatkozik.

A titkos vámpír by Hódossy Ildikó - Issuu

Általános szabályként fogadható el, hogy minél magasabbra jut valaki a társadalmi-gazdasági ranglétrán, annál kevesebb taglejtést, testmozdulatot alkalmaz. Ha például egy ötéves gyerek hazudik a szüleinek, rögvest önkéntelenül a szája elé kapja egyik vagy mindkét kezét 6. A száj eltakarásának gesztusa rádöbbenti a szülı ket a hazugságra. Ez a gesztus továbbra is, az egész életen át használatos marad, csupán alkalmazásának tempója változik.

Amikor a tizenéves hazudik, ı is szájához emeli a kezét, akárcsak az ötesztendı s, de a feltő nı szájraverés helyett az ujjak könnyedén körülsimítják az ajkat 7. A szájeltakarás gesztusa felnı tt fájdalom tovább finomodik.

Amikor a felnı tt hazudik, agya - akár az öt- és fájdalom tizenévesnél utasítást ad a kéznek, hogy száját eltakarva próbálja fájdalom állni a megtévesztı szavaknak, ám utolsó pillanatban arrébb húzza arcán a kezét, és csak az orrát érinti meg 8. A kézmozdulat nem egyéb, mint a gyerekkorban használatos szájeltakaró gesztus felnı ttkori, mesterkélt változata. Azt fájdalom tényt példázza, hogy amikor az ember idı sebb lesz, számos gesztusa mesterkéltté, kevésbé szembető nı vé válik, amibı l következik, hogy egy ötvenéves gesztusait sokszor nehezebb értelmezni, rnint egy jóval fiatalabbét.

A nyitott tenyeret például a becsületességgel hozzák kapcsolatba, ám amikor ha fájdalom az ujjízületet csaló széttárja valaki elı tt a karját, rámosolyog, és közben hazudik, mikrogesztusai elárulják. Ha megérinti az ujjízületet összesző kül, fél szemöldöke felhúzódik vagy szájszöglete megrándul, és ezek a jelzések rácáfolnak a szét23 tárt tenyér gesztusra meg az ı szinte mosolyra.

Mindennek eredményeként a hallgató hajlamos nem elhinni a hallottakat. Az ember, úgy tő nik, automatikus hibajelzı szerkezettel rendelkezik, amely üzemzavart jelez, ha egy sor össze nem illı nem verbális fájdalom kap.

Az ingervezett toenail okozza

Elı fordulnak azonban olyan esetek, amikor bizonyos elı nyök reményében készakarva meghamisítják a testbeszédet. Vegyük például a Miss Világ- vagy Miss Világegyetemversenyt, melynek során a vetélytársak gondosan elsajátított testmozdulattal fájdalom a szívélyesség és az ı szinteség benyomását kelteni.

Minden versenyzı t aszerint pontoznak, hogy milyen mértékben képes közölni e jeleket, ám még a szakavatott egyének is csak rövid ideig tudják meghamisítani a jelbeszédet, s végül is a test olyan jelzéseket bocsát ki, amelyek függetlenek a tudatos cselekvéstı l.

Az arcot minden más testrésznél gyakrabban használják a hazugság palástolására. Mosollyal, fejbólintással, hunyorítással próbálják leplezni a hamisságot, ám testjelzéseik sajnálatos módon közlik az igazságot; a gesztusaik és az arcjelzéseik tehát nem egyeznek.

Hogyan viselkedni kezel egy bevágott köröm a nagy lábujj otthon

Az arcjelzések tanulmányozása önmagában külön mő vészet. Könyvünkben kevés helyet szenteltünk neki. Bı vebb felvilágosításért forduljanak Robert L. Whiteside Face Language Fájdalom címő mő véhez. Összefoglalva: hosszú idı n át nehéz meghamisítani a testbeszédet, de - késı bb majd szó lesz róla - érdemes pozitív, nyílt gesztusokat elsajátítani és használni, hogy kommunikálni tudjunk másokkal, és kiküszöbölhessük a negatív jelzéseket adó gesztusokat.

Kellemesebbé teszi az emberekkel való együttlétet és ı k is rokonszenvesnek találnak bennünket. A hazugsággal az a baj, hogy tudat alatti agymő ködésünk automatikus, verbális hazugságoktól független, így testbeszédünk elárul bennünket.

Ezért van az, hogy a ritkán hazudó emberek könnyen rajtakaphatók, bármily meggyı zı en hangzanak is a szavaik. Abban a pillanatban, amint hazudni kezdenek, a testük ellentmondó jelzéseket bocsát ki, és ettı l támad az az érzésünk, hogy nem mondanak igazat.

A hazugság folyamán tudat alatti agymő ködésünk idegi energiát küld szét, és ez olyan gesztusként jelenik meg, amely ellentmond az illetı kijelentésének.